helyzet

Sziasztok!

Sokszor eszembe jut mit kéne ide írjak, amikor nem jutok géphez, most ugyan van egy kis időm, viszont nem jut eszembe semmi se :(...

Emma volt a fülével kontrollon, most elvileg jó és eszerint a doki szerint nem is kell műteni az orrmanduláját... Hát én erre már nem is tudom mit gondoljak. Nagyon remélem, hogy igaza van, és több gondunk nem lesz a fülével, csak attól félek, hogy amint újra taknyos lesz, egyből megint a fülére megy, és azon izgulok, hogy hosszútávon ne sérüljön a hallása. Tudom, hogy ki fogja nőni, csak addig még lesz pár takonyszezon, és nem tudom hány halláscsökkenéses gyulladásnak van már maradandó hatása is :(...

Persze mire Emma teljesen meggyógyult a másik kettő lett taknyos, úgyhogy gondolom Emmánál se fog sokáig tartani a takonymentesség :(. Amúgy nem betegek, de fekve/alváskor köhögnek. Mindig van valami :(...

Zsolt beadta az intenzíves szakvizsgára is a jelentkezését, most gyűjti hozzá a papírokat és majd nyilatkoznak, hogy elfogadják-e neki a 13 éves tapasztalatát, vagy még 1 év intenzíves munkát várnak el tőle... Olvassa a könyvet, amiben a kérdések-válaszok vannak, és egyrészt jó sokat már nem is tud (mert ugye az életben kevésbé a receptorszintet, mint inkább a betegszintet nézzük), másrészt meg amit tud, azt szerinte németül nem tudná elmondani. Ja és harmadrészt ez kivételesen egy nehéz vizsga, állítólag itt sokat buktatnak, ami egyébként nem jellemző. A mentősvizsgán is tök normálisak voltak.
Közben úgy néz ki, hogy lassan beforgatják az intenzívre is, amitől azért "fél", mert 3x8 órás műszakban dolgoznak hétközben, hétvégén meg 2x12 órában, és az ilyen beosztások ritkán szoktak jók lenni. De szerintem legalább meglátja milyen, hogy tényleg azt akarja-e hosszútávon, meg akár még a beosztása is kijöhet jól, elvégre itt nem 300 órában dolgozik, csak alig több, mint 168-ben.
Plusz elkezd itt is szív-ultrahangozni. Beszéltek azzal akitől tanulna, úgyhogy ez is elindul, itt (Németországban) ebből is tud szerezni képesítést (otthon csak a kardiológusoknak lehet). És ez is érdekli.
Szóval a Zsolt jól elvan a melóval, plusz agyal, hogy hol tudna lassan végre újra elkezdeni lovagolni, bár ahogy ismerem, ebből már csak tavasz lesz, mert nemigazán szeret hideg időben kint lenni :).

Egyébként végre Kuci jár lovagolni, már 2x voltak és nagyon tetszik neki, plusz van ott mindenféle háziállat, meg játszótér, úgyhogy a másik kettő is elvan, amíg Kucit oktatják (fél órát futószáron :).

Ovi egyébként jól megy, épp most találták ki, hogy Kuci járhatna már most az iskola-előkészítőbe (ami az utolsó év az oviban és Kuci hivatalosan csak szeptembertől kezdené), mert ott németül is tanulnak, tekintve hogy ezek a kis szaros bajor kölkök sem tudnak németül, sőt még a kisiskolások sem :). Tényleg totál más nyelv, kaptam a szomszédasszonyoktól egy bajor nyelvkönyvet és még csak nem is hasonlóak a szavak. Meg az egyik óvónőnk is mondta, hogy az alsós fiai sem tudnak még németül, csak bajorul, úgyhogy Kuci együtt tanulhatná már most a németet a bajor kölkökkel. Mondjuk vannak kétségeim, hogy Kuci mennyire érett egy ilyen iskola-előkészítőre, mivel nemigen tud/akar odafigyelni, de megpróbáljuk és reméljük, hogy menni fog :).

Emmának ebben az oviban is van kedvenc óvónénije, a Sonja, aki egyébként nem is óvónő, csak valami gyakornok kiscsaj. Az előző oviban is egy ilyen kis gyakornoklány volt a kedvence (Leonie). Ha Sonja bent van, akkor nincs is rinya, ha nincs, akkor van egy kis rinya, de akkor is minden oké, de persze egy kis műsor mindig kell :).

Bendzsó meg továbbra is rossz, játéknak a közelébe se megy, csak ha szét lehet rombolni (főleg ha a csajok épp játszanának vele). Egész nap wc-t pucol, befűt a kandallóba, felmászik az etetőszéken át az ablakba, főleg ha épp nyitva van, és a laptopot már szinte bárhol eléri és csodákra képes vele, senki sem tudja utána visszaállítani, olyan átállításokat csinál 1 gombnyomással :(. Pakolja ki a szekrényeket, mint mosóporok, edények, borok, édességek (ezeket dézsmálja is), stb. Plusz minden ételt dobál, ken, morzsákra bont, ahelyett pl. hogy megenné. Ha meg épp nem ezeket csinálja, akkor vinnyogva követ, rángat és cipelteti magát. Továbbá nem sikerült átállni az 1 nappali alvásra se, mert egyrészt akkor aludná, amikor megyünk a csajokért az oviba, másrészt meg így 1x aludt annyit, mint előtte 2x, és ő minél fáradtabb, annál kevesebbet alszik, így reggel is egyre korábban kelt, röviden visszaálltunk a 2 alvásra és most így újra kezd normalizálódni az alvásmennyisége :).

A csajok meg végre kezdenének megint együtt játszani, de Bendzsó állandóan szétveri, vagy elveszi, amivel játszanak, úgyhogy azért sajnos még mindig a nap nagy részében üvölt valamelyik :(. Az a baj, hogy mind ott kell legyen, ahol én, egyszerűen képtelenek nem egy légtérben lenni velem. Kuci fél, Bendzsó nem tudom miért, Emma meg egyedül szintén nem megy el. Ha a csajok felmennének játszani, én meg lent maradnék Bendzsóval, akkor tudnának nyugton játszani, Emma menne is, de Kuci nem mer, így egyszerűen nincs megoldás, mert Bendzsó meg már mindenhova fel/odajut.

Szóval az állandó veszekedős üvöltés, a fáradt vagyok vonyítás és a nem akarom (aludni, pelenkát cserélni, felöltözni, stb.) hisztik teljesen kitöltik a napot, szerintem nincs 5 perc, hogy csend lenne, bár akkor is minimum Kuci tuti beszél és csesztet, ha épp nem egyszerre csinálják ugyanezt. Röviden még mindig k... fárasztóak, pláne hogy én nagyon rosszul viselem a bömbölést, meg a csesztetést is és már alig várom, hogy eljussunk oda, hogy legalább az alapszükségleteiket maguk végzik, meg hogy vonyítás helyett szavakkal fejezik ki a problémáikat :)! Hihetetlen, hogy 3 ekkora kölöknél szinte az egész nap elmegy az öltöztetés, pelenkázás, etetés, vetkőztetés, fürdetés, stb. jellegű ellátásokra ás a nevelésre, játékra, értelmes beszélgetésekre szinte semmi idő sem jut.

Ja nem tudom, hogy írtam-e, de vissza kell mennem egyedül a gyerekorvoshoz, mert megjegyeztem, hogy Emma a középső kölök a 3-ból és mivel Kuci és Bendzsó (ő csak a kora miatt) sem egyszerű, ezért nem jut túl sok időnk Emmára (ezért sem szobatiszta még mindig), szóval vissza kell mennem, hogy orvosoljuk ezt a problémát :(. Gondolom elmondja hogy milyen szociális segítségek vannak az ilyen helyzetekben, amikor túl sok a kiskölök és kevés a felnőtt segítség... Nincs sok kedvem menni, mert úgysem akarok segítséget (ha nagyon akarnék akkor már lenne), és szerintem azért abba sem döglik bele egy gyerek, hogy testvérei vannak és emiatt később lesz szobatiszta. Persze mindenkinek jobb lenne, ha több idő jutna mindenkire, de én akkor is rühellem a külső segítséget, nem akarok idegent a házba (még a takarítónő jelenlétét is utálom), és nekem úgyis csak úgy jó minden, ahogy én csinálom :)... Szóval megszívták a kölkök, ez van, ezt kell szeretni...

Emma egyébként továbbra is hercegnő, szép, cuki, viszont kényes és hisztis :).

A leendő munkába állásomról beszélgettem a szomszéd csajjak, és mondtam, hogy a szünidők alatt nem tudom hova tennénk a kölköket, ha én is fix állásba mennék, oda ahova a Zsolt. Mire egyből mondta, hogy ő úgyis itthon van a sajátjai miatt, úgyhogy majd vigyáz az enyémekre is :). Persze úgysem fogok élni ezzel a lehetőséggel, de a lényeg, hogy ő ezt tök komolyan gondolja és meg is csinálná :).

Hétvégén voltam először egyedül 2,5 napot, amióta Kuci megszületett (5 éve). Voltam Magyarországon, végig rohangásztam, találkoztam akivel csak tudtam (sajnálom, akikkel nem tudtam), és tök jó volt :)! Persze egyáltalán nem volt pihentető, pláne hogy oda és visszafelé havazott az úton, főleg visszafelé volt gáz. Naná hogy eddig semmi hó nem volt, de amikor 2x580 km-t kell levezetnem, akkor nyilván esnie kell.

Itt megmaradt a hó, nem sok, de szánkózni azért kicsit tudnak, meg hóembert építeni :).

Na hát nem a fentieket akartam írni, ez csak helyzetjelentés, amiket akartam azok most nem jutnak eszembe, de 1x talán géphez jutok, amikor a fejemben vannak :)...

Most ennyi, megyek Bendzsózni :)...

Puszik